Emlékliget
Tóth Gábor
1978. szeptember 23. 2026. április 17.
47 évet élt közöttünk
„A hegy nem a csúcsnál ér véget.”
Örök megőrzés
Az emlékoldal nem jár le
Családi moderálás
Minden bejegyzést a család hagy jóvá
Letölthető emlékarchívum
Az oldal bármikor elmenthető
Megemlékezés
Életútja
1978. szeptember 23.
Születés
Miskolcon született, a Bükk lábánál — a hegyek közelében.
1997.
Érettségi a Földes Ferenc Gimnáziumban
Matematika tagozat; a túraszakosztály alapító tagja.
2002.
Gépészmérnöki diploma (BME)
Nagyapja logarlécével a zsebében vette át az oklevelét.
2005. augusztus 27.
Házasság Eszterrel
Egy dobogókői túrán kérte meg a kezét — esőben.
2008. március 2.
Megszületik Hanna
Első szava állítólag a „hegy” volt. (Apja szerint biztosan.)
2011. november 19.
Megszületik Levente
A hátizsák-hordozóban járta be az első csúcsait.
2014.
Saját tervezőiroda
Megalapítja a saját mérnökirodáját — nyolc kollégával, akikből barátok lettek.
2019. július
Mont Blanc
Élete nagy túrája: a csúcson a családja fényképét vette elő.
Emlékképek
Pillanatok egy szeretett élet történetéből
Emlékezés fénnyel
Gyertyák
13 gyertya ég az emlékére.
Egy túratárs
„A hegy nem a csúcsnál ér véget.”
2026. május 11.
Juli és Tamás
„A dobogókői esküvői tanúid.”
2026. május 6.
Egy régi kolléga
2026. május 3.
Földes '97
2026. április 30.
Keresztfiad, Marci
„Köszönöm a bringát, Gabi bácsi.”
2026. április 28.
Fekete András
2026. április 26.
Hóvirág utcaiak
2026. április 24.
A Bükki Túraegylet
„Jó utat, tagtárs!”
2026. április 22.
Dr. Vincze Márta
2026. április 21.
Az iroda csapata
2026. április 20.
Barta Zsolt
„A gerincen találkozunk.”
2026. április 19.
Eszter, Hanna, Levente
„Örökké.”
2026. április 18.
Anya
2026. április 18.
Emlékkönyv
Osszon meg egy emléket, egy történetet, egy gondolatot.
A találkozóinkon te szervezted a túrát is. Idén elmegyünk nélküled — de az útvonalad szerint. Isten veled, Gabi.
Osztálytársaid, Földes '972026. május 9.
Fiam, a logarléc a helyén marad az irodád falán. Levente már kérdezte, hogyan kell használni. Megtanítjuk neki, ahogy te akartad volna.
Nagymama2026. május 5.
Tíz évig dolgoztunk együtt. Sosem írt alá olyat, amiben nem hitt — ritka ez ma. Tisztelettel őrzöm az emlékét.
Fekete András, megrendelő2026. május 2.
Apa, megtanulom a csomóidat. Mindet. Ígérem.
Hanna2026. április 29.
Nem volt olyan elakadt fűnyíró, beszorult zár vagy csöpögő csap az utcában, amihez Gábor ne jött volna át. Hiányozni fog a kopogása.
Szomszédok a Hóvirág utcából2026. április 27.
Tagtársunktól búcsúzunk. Az őszi teljesítménytúránk mostantól az ő nevét viseli. Emléke a gerincúton jár velünk.
A Bükki Túraegylet2026. április 25.
Egyetemi évfolyamtársak voltunk. Gábor volt az, aki hajnali kettőkor is elmagyarázta a szilárdságtant bárkinek. Jó ember volt, a szó legrégibb értelmében.
Dr. Vincze Márta2026. április 23.
Harminc éve túrázunk együtt, a gimnáziumi szakosztály óta. A Rám-szakadéknál mindig te biztosítottál hátulról. Most már fentről figyelsz, barátom.
Barta Zsolt2026. április 22.
Gábor, a pénteki korai zárás marad. És a kávét is úgy főzzük, ahogy te tanítottad — csak már nem olyan jó. Köszönünk mindent, főnök.
Kollégáid az irodából2026. április 21.
Húsz évet kaptunk. Minden túrán te mentél elöl, most is csak előrementél. A gyerekekkel minden csúcsról küldünk majd neked egy gondolatot.
Eszter2026. április 20.
Az emlékoldal megosztása
Az oldal nyilvános — a linket ismerők bárkinek továbbadhatják.